2011. február 28., hétfő

Fahéjas-mézes szappan



Mire jó a fahéj (Cinnamomum ceylanicum)?

Srí Lankáról származik, de termesztik Brazíliában, Indiában, Jamaikában, Kínában és többfelé a trópusokon. A fahéj az ókorban az egyik legfontosabb fűszer volt. Kétszikű, a babérfélék családjába tartozó fa. A fiatal ágak lehántolt kérgét használjuk fűszernek és ebből készül az illóolaja. Sajátos, kellemes illata és íze van. A fahéj illóolajat a babérfélék családjába tartozó ceyloni fahéjfa belső kérgéből és a kínai kasszia fahéjfa hámozatlan kérgéből víz- vagy vízgőz-desztillációval nyerik ki. A kérgek mellett a fahéjfák leveleiből és leveles hajtásvégeiből is állítanak elő illóolajat.

- Emésztést javító, görcsoldó hatás miatt használhatjuk ételeinkbe, italainkba. Ízjavítónak tehetjük teába, segíti az emésztést.
- Fertőtlenítő hatása van, ezért használhatjuk influenzás, meghűléses megbetegedéseknél.
- Tapasztalatom szerint oldja légúti görcsöket, ezért köhögésre, nehéz légzésre jó hatással van. Meghűléses betegségeknél mindig szoktam a párologtatóba tenni.
- Vérellátás javító hatása van, vérbőséget okoz a bőrben, ezért jó izom-, ízületi-, mozgásszervi problémáknál masszázs krémbe vagy olajba.
- Összehúzó hatása miatt szájöblítővízbe, fogínyvérzés ellen jó.
- Az illata idegerősítő hatású.

Narancsos-mézes szappan



Mire jó a narancs?

A narancs a kozmetikumok kedvelt összetevője, kellemes illatának köszönhetően. Pedig magában is hasznos segítőtárs tud lenni.

Szűrt leve használható arclemosóként, egy kis krémmel, hintőporral összekeverve élénkítő pakolás lehet. Vékonyan felkenve hamvasít, gátolja a hámlást. Megnyugtatja a kipirosodott zsíros bőrt.
A narancs olajnak sokféle gyógyító hatása van. Hat az emésztésre, étvágygerjesztő, epehajtó; a tüdőre, hurut oldó, köhögés csillapító; serkenti a vérkeringést, vértisztító, szíverősítő, lázcsillapító, kedélyjavító, stb.

Mentás-csokis szappan



Mire jó a fodormenta (Mentha crispa)?

Népies nevén köményes menta vagy kerti menta az árvacsalánfélék családjába tartozik. Vízpartokon, nedves réteken előforduló évelő gyógynövény. Kertekben jól termeszthető. Íze kellemes, mentolos. A növényi drog illóolajat (karvont, karveolt), cseranyagokat, flavonoidokat tartalmaz.

A fodormenta a borsosmentához hasonló évelő növény, szárai és levelei azonban a borsosmentáéval ellentétben nem antociánosak (nem ibolyás színűek), hanem többnyire sötétzöldek. A virágzó földfeletti részeiből vízgőzdesztillációval előállított illóolaja színtelen, halványsárga vagy olivazöld színű, illata fűszeres-gyógynövényes, mentákra jellemző.

Az olaj legfontosabb alkotórésze a konyhakömény terméseinek ízéért is felelős karvon, ami mellett jelentősebb mennyiségben a limonén fordul elő. Az illóolaj belsőleg használva emésztésjavító készítmény. Az illatszer- és élelmiszeripar édesipari termékek, (cukorkák, fogkrémek, szájvizek, szappanok, samponok, rágógumik), íz- és illatösszetevőjeként hasznosítja a fodormenta olajat. A kozmetikai iparban szappanok és kölnik gyártásában alkalmazott anyag.

Használata külsőleg:

- Párologtatás: csíraölő és fertőtlenítő, légfrissítő hatású
- Inhalálás: frissítő és légzéskönnyítő, légút tisztító
- Fürdő: zsíroldó, bőrtisztító hatású
- Bedörzsölés: bőr vérkeringését fokozza, cellulitis kezelésében ajánlott, krém formájában tisztítja a zsíros, pattanásos bőrt
- Öblögetés: tinktúra formájában szájfertőtlenítés

Figyelem!

Az illóolaj nem toxikus, nem irritáló, nem bőrérzékenyítő és nem fototoxikus. Magas vérnyomás esetén testápolóként ne alkalmazzuk!

Kamillás-mézes szappan



Mire jó a kamilla (Matricaria chamomilla)?

A kamilla a fészkesvirágzatúak családjába tartozik, az ország minden táján, sőt, gyakorlatilag a világ minden táján megtalálható. Gyógyászati célokra nemesített fajtáit használják. Tulajdonképpen elég igénytelen virág, így nem csak telepítve, hanem vadon is rengeteg kamillamezőt lehet találni. Nagyjából 20-40 centiméter magas. A kamillát az alábbi neveken mind ismerheted: orvosi székfű, bubulyka, katóka, pipiske, anyafű, szentivánpipitér, szüzekanyja, anyaméhfű, teafű, piperefű.
A kamillavirág az egyik legismertebb gyógynövény. Külsőleg és belsőleg is alkalmazzák, hiszen gyógyhatása igen sokrétű.

Legáltalánosabb felhasználási területei:
- A virágzat 0,4-1 százaléka illóolajat tartalmaz. Illóolaj tartalmát leginkább görcsoldásra, gyulladásgátlásra és fertőtlenítésre használják.
- Leforrázva jó eredménnyel alkalmazható a gyomor-, és bélpanaszok enyhítésére, nyálkahártya gyulladás, valamint fekélyek gyógyítására.
- A tea fogyasztása enyhíti a gyomor- és bélpanaszokat, szélhajtó és emésztésserkentő hatású is.
- Inhalálva köhögés csillapító, segíti a tüdő és a légutak tisztítását és fertőtlenít.
- Gargalizálva, vagy szájöblögetéssel megszüntethető vele a fogíny, a száj és a torok gyulladása.
- Külsőleg mindenféle bőrbetegségre, aknéra, pattanásokra, tályogokra, körömápolásra, valamint sebgyógyításra is alkalmazható.
- Langyosan hajra öntve és bedörzsölve szőkítő hatású.
- Fülbe cseppentve megszünteti a füldugulást.
- Nőgyógyászati, menstruációs illetve vajúdási fájdalmakra is kiválóan használható.
- Fürdőként, öblítésre, hüvelytisztításra, gyulladáscsökkentésre és belső fertőtlenítésre is jó.

Mire jó a kecsketej?

Magyarországon 1645-ben találkozunk első ízben a kecsketej gyógyító hatásának leírásával. Az antibiotikumok felfedezéséig általánosan ismert volt a kecsketej gyógyító hatása. A tüdőszanatóriumok mellett kecske tenyészeteket tartottak és a kecsketej kúra volt a gyógyítás legfontosabb része.

Amennyiben a tej szárazanyagát, zsírtartalmát és mint a legfontosabbat a kazein és savófehérje arányt tekintjük, úgy anyatejpótlásra a kecsketej a legalkalmasabb.



A kecsketejet a tehéntej-cukorra allergiás betegek is fogyaszthatják. Kisebb mértékű nyáktermelést okoz a gyomor és a bélrendszerben és a gyomorfekélyes betegeknél. A tej a gyomorba érkezve a pepszin hatására megalvad. A tehéntej – összetételéből és jellegéből adódóan – nagy pelyhekben alvad, míg a kecsketej kisebb pelyhekben. Az alvadék a kecsketej esetében lágy, míg a tehéntej esetében keményebb – vagyis nehezebben emészthető. A tehéntej alvadék-pehely mérete 15-200 g, átlagosan 70 g, míg a kecsketej alvadékpehely 10-70 g között változik, átlagosan 36 g. Ezek a kisebb pelyhek könnyebben emészthetők. Ha az esszenciálisan-tehát az élet fenntartásának szempontjából- szükséges aminosavak könnyen felvehető formában állnak rendelkezésre, az egy legyengült szervezet számára döntő fontosságú lehet.

Azonkívül a tejtermékek a savasító, illetve erősen savasító kategóriába tartoznak, ami alól csak a kecsketej és az anyatej a kivétel.



A kecsketejben megtalálható a Q10 koenzim,és több mint 70 telítetlen zsírsav.

Elektrolit tartalma gyulladáscsökkentő, ezért külsőleg használva alkalmas a bőrallergia, ekcéma és kiütések enyhítésére.

Nemcsak magas az ásványi anyag tartalma, de megegyezik a bőr védőrétegében találhatóakkal, így a belőle készült szappanok mindennapi használat alatt sem szárítják a bőrt. Lúgos kémhatású, így visszaállítja a bőr normál PH- értékét.

Alacsony olvadáspontja miatt már 37 Celsius fokon behatol a bőr mélyebb rétegeibe és könnyen felszívódik.

Miért jó börápoló a méz?

Bőr és egészségvédő: A méz mintegy 80 százaléka szőlő és más gyümölcscukorból áll, ezenkívül számos vitamint is tartalmaz. Ezek közül a legfontosabbak a B vitaminok, melyek a bőr, haj, a szem és az agysejtek egészségéhez szükségesek, valamint C vitamin. Ez az antioxidáns nélkülözhetetlen a szervezetet védelmező antitestek létrehozásához, a kiegyensúlyozott hormontermeléshez és a bőr fesszességét adó kollagén szintézishez. Az ásványi anyagok közül káliumot, magnéziumot és vasat tartalmaz nagyobb mennyiségben. A benne lévő alma, citrom és tejsav javítják az emésztést. A méhek által termelt inhibin enzim természetes módon konzerválja a mézet, valamint antibakteriális hatású.
Hidratál és feszesít: Bőrünk szempontjából a méz az egyik legkedveltebb tulajdonsága, hogy megköti a nedvességet a szövetekben, így feszessé és rugalmassá teszi a bőrt, míg a szárazabb területeket gyorsan kisimítja és puhítja. A fáradt, érzékeny arcbőr gyorsan visszanyeri természetes csillogását, fiatalosságát, a mézben található számtalan vitaminnak elsősorban azonban a C vitaminnak köszönhetően. Remek gyógyír a pattanásos, gyulladt bőr kezelésére, valamint a kiszáradt, cserepes ajkakra.

Miért pont szappan?

Miért pont szappan? Merült fel rokonaim, barátaim körében a kérdés, amikor bejelentettem, hogy új hobbim van. Mi az, hogy hobbi? Nem, ez annál több. Mánia. Nincs is annál jobb, mint amikor az ember lánya órákig áztatja magát egy forró vízzel teli kádban, és közben a legjobb összetételű kencékkel kenegeti a bőrét. Mivel családom méhészkedik, adott volt a dolog, hogy házi készítésű szappanjaimba mézet is tegyek. A hozzávalók, a színek, az illatok könnyen beszerezhetők, az elkészítésnek már csak a képzelet szabhat határt. Külföldi és magyar oldalak olvasása során sikerült a szappanfőzés fortélyaihoz segítséget nyernem. Köszönöm minden hozzám hasonló "szappanbolondnak", hogy megadták nekem is a kezdőlökést! ...